Mire való a szakdolgozat?

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelõ, szakmai tárgyakhoz kapcsolódó feladat megoldása, amelynek elkészítésével a hallgató tanúsítja, hogy jártas a tananyagon túlmenõen a hazai és a nemzetközi szakirodalomban. Tanulmányaira alapozva a szakirodalom feldolgozásával képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, továbbá - különösen a választott szakterületeken - önálló munka végzésére. A gyûjtemények és könyvtárak kutatása nem pótolja a konzulensekkel folytatott megbeszéléseket, a dolgozat elkészítésének menetében történõ tanácskérést, egyéb szakirodalmi források használatát stb. Alapkövetelmény a kutatott dolgozatok részeinek felhasználása esetén a pontos bibliográfiai forráshivatkozás! A szakdolgozat egy olyan tükör, melynek segítségével a dolgozat írója felmérheti viszonyát a választott szakmájához. A munka készítése közben képet alkothat arról, hogy mennyire képes nyitottan szemlélni környezetét, és felelõsséggel elvégezni egy olyan munkát, melyet Õ választott. A szakdolgozat a pályakezdõ önéletrajzának egyik legfontosabb eleme. Készítsünk magas színvonalú munkát, amelyben a fiatalságra jellemzõ kritikus szemlélettel és fantáziával bemutatunk, vizsgálunk, kitalálunk, avagy új szempontok szerint rendszerezünk valamit! Mindezt annak a figyelembevételével, hogy hiszünk abban, hogy az elvégzett munkánk valamely vállalat, szervezet stb. számára haszonnal jár. A szakdolgozat garancia és referencia lehet arra, hogy a hallgatók a végzés után hasonló jellegû, színvonalas elemzõ munkára képesek.

A téma

A szakdolgozat témáját egy probléma köré célszerû felépíteni, így a dolgozat készítésekor elsõdleges céllá a probléma megoldása válik: ennek során a minél pontosabb kifejtést, az értelmezés megbízhatóságát, az arányok és a fontossági sorrend betartását, a lényeg kiemelését kell szem elõtt tartani. A probléma felismerésének és megfogalmazásának, valamint megoldásának nem kell feltétlenül egybeesnie.

4 alapszabály
1. A téma feleljen meg a jelölt érdeklõdési körének (kapcsolódjék addigi vizsgáihoz, olvasmányaihoz, politikai, kulturális vagy vallási nézeteihez);
2. A felhasználandó források legyenek hozzáférhetõk, vagyis ne okozzanak anyagi gondot a jelöltnek;
3. A felhasználandó források legyenek kezelhetõk, vagyis feleljenek meg a jelölt kulturális szintjének;
4. A kutatási módszer feleljen meg a jelölt felkészültségének.

Hogyan válasszunk témát?

Tanszéke válogatja. Rendszerint meghatározott témákat és témaköröket ajánlanak, melyekbõl lehet választani. Ezekbõl érdemes ötletet meríteni és kitalálni valami testhezállót, ami saját egyéniségünknek és jövõbeli céljainknak megfelel. Sõt, itt is érdemes megjegyezni, hogy hasznos lehet már az alsóbb évfolyamokban figyelemmel kísérni a kiírásra kerülõ témákat. Itt már érdemes azon gondolkodni, hogy hol szeretnénk dolgozni a diploma után. Az is érdekes lehet, ha témakört választunk és ehhez a számunkra érdekes cégnél rögtön keresünk konzulenst. Ezek után jöhet a téma pontosítása, akár a külsõ konzulens ajánlásával. Általában a tanszékek által kiadott témáktól eltérni lehet, de csak engedéllyel. Elengedhetetlen a probléma tágabb szakirodalmának feldolgozása. Ez az ismeret egyúttal támpontot ad a kutatásra, vagy továbbgondolásra érdemes területek kereséséhez. Ehhez a Gazdaságtan Tanszék tapasztalt oktatói segítséget adnak. Így elkerülhetõ, hogy vonzónak tûnõ, de már kimerített, sokszor feldolgozott téma kerüljön kiválasztásra. Ha a téma körvonalazódott, a következõket célszerû végiggondolni a szakdolgozat szerzõjének.

a) Mennyi hasznosítható eredményt ígér a dolgozat?
b) Mennyire aktuális a téma? (Az aktuális nem azonos a divatossal!)
c) Milyen a téma feldolgozottsági foka: van-e irodalma, hozzáférhetõ-e a szükséges anyag?

Szakdolgozat tipusok

Elemzõ-értékelõ ismertetés
Elemzéskor egy már megírt munka egyes állításainak magyarázatára és értelmezésére, a szerzõ gondolatainak interpretálására kerül sor. Színvonalat az ad, ha a hallgató nagyobb összefüggések részeként tárgyalja az adott problémákat és meg tudja jelölni a továbbra is nyitva maradt kérdéseket. Ha értékelésre is vállalkozik, újabb szempontokat kell figyelembe venni, mivel az értékelés nem csak egy állítás igaz vagy hamis voltának eldöntését, hanem minõsítését is jelenti. Bonyolult kérdések nem fekete-fehér alapon vetõdnek fel. A pozitív értékelés csak fenntartásokkal, a bírálat csak erények felmutatásával teljes.

Tényfelmérés A tényfelmérés a társadalomtudományok nélkülözhetetlen formája. A közgazdaságtudományi szakirodalomban két fõ fajtája lehet:
a) Gazdaságtörténeti és gazdaságpolitikai téma kutatása esetén dokumentumok és egyéb források közlése, idézetekkel dúsított feldolgozás formájában.
b) Saját felmérés eredményeinek közzététele a módszerek, a vizsgálat szempontjainak részletes ismertetésével.

Kiegészítés, tisztázás, bizonyítás
A leggyakoribb és a legszélesebb skálán mozgó tanulmány-forma, amely gondolatmenetével hozzátesz valamit a korábbi ismeretekhez, pl. új szempontok, összefüggések felvetése, régi ismeretek új megvilágításba helyezése, egy vitatott kérdés meggyõzõ lezárása, korábbi mû néhány ponton történõ továbbfejlesztése révén. A vitairat és az ellenvélemény is hordozhat új észrevételeket.

Rendszerezés
A rendszerezõ dolgozat jellemzõje, hogy összegyûjti a különbözõ helyeken meglévõ, egy bizonyos témakörre vonatkozó ismereteket, azokat kiegészíti a szerzõ saját kutatásainak eredményeivel, illetve mindezt meghatározott szempontok szerint újrarendezi-rendszerezi. Nem szabad megelégedni a téma exponálásával és kidolgozásával: jelezni kell azokat a dimenziókat, amelyekben a kérdés felvetõdik. Utalni kell azokra a problémákra, amelyeknek részét képezi a feldolgozás. Leíró téma esetén a történeti háttér, elméleti vizsgálódásnál a fogalmi kiindulópontok felvázolása szükséges. Célszerû a befejezésben még egyszer tézisszerûen felsorolni a leglényegesebb megállapításokat.